A Louis Vuittonhoz hasonló luxusmárkák már rutinszerűen emelik az egyébként is magas árakat – egyrészt az infláció miatt, másrészt a márka védelme érdekében.
Az LVMH luxusmárkákat képviselő francia cégcsoport (ami a Moët Hennessy – az ismert pezsgőgyártó és a Hennessy konyakot egyesítő cég – és a Louis Vuitton 1987-es egyesítésével jött létre) nemrégiben arról számolt be, hogy a divat- és bőráru üzletágának nyeresége 2021-ben növekvő tendenciát mutatott. Ugyanebben az évben a működési árrésük 26,7 százalék – ez 8 százalékpontos növekedés 2020-hoz képest, és 5 százalékpontos növekedés 2019-hez képest – volt.
A jelenlegi legnagyobb luxuscikk-márka, a francia Louis Vuitton esetében is nagy áremeléseket tapasztalhatunk, 12 hónapon belül kétszer is megemelték a bőrből készült termékek és a kézitáskák árát.
A márka egyik bestsellere, a Pochette Accessoires Monogram Canvas táska ára 630 dollárról 790 dollárra (körülbelül 247 617 forintra), azaz 25 százalékkal emelkedett – állítja az SCMP.
A cég képviselőjének elmondása szerint a „termelési költségek, nyersanyagok, szállítás és az infláció változásai” miatt volt szükség ekkora áremelésre.
Míg a Louis Vuitton és a hozzá hasonló luxuscikkeket árusító vállalatok elsősorban a költséginflációt okolják az áremelésekért, a Neev Capital ügyvezető igazgatója, Rahul Sharma szerint a francia divatcég „árképzési hatalmat” akar szerezni.
A The Fashion Law szerint a luxustermékeket árusító vállalatok nem csak az infláció ellensúlyozása érdekében növelik az árakait – ez a gyakorlat a cég pozicionálásában is fontos szerepet játszik. Ez lényegében azt jelenti, hogy az inflációnál is nagyobb ütemben emelnek egyes luxusmárkák.
Minél ritkább és nehezebben elérhető ugyanis egy termék, annál értékesebbnek számít – a vásárlók képesek a bolti árnál többet is fizetni egy-egy különleges darabért. Így aztán a luxuscégek mesterségesen igyekeznek hiányszerű helyzetet előállítani, tudva egyébként azt is, hogy a lezárások alatt a leggazdagabb csoportok vagyona tovább nőtt és sosem látott vásárlóerő zúdul a piacra, ezt pedig igyekeznek kirázni a leggazdagabbak zsebéből.
A Chanel francia divatház esetében is tartósan emelkednek az árak – a TFL szerint a francia vállalat a fő versenytárs, a Hermès modelljét és árszínvonalát szeretné megközelíteni.
Az alábbi ábrán látható az egyes Chanel termékek 2019-es és a jelenlegi értéke, és a kettő közötti különbség százalékban kifejezve.
A növekvő költségek miatt azok a márkák, amelyek még nem emeltek árat, valószínűleg követni fogják a Louis Vuitton példáját. A Barclays elemzőinek jegyzete szerint a Chanel, a Dior és a Celine már emelte az árakat, és várhatóan a Hermès is követni fogja ezt a példát.
A szintén az LVMH tulajdonában lévő Tag Heuer és Hublot óragyártók is jelezték, hogy áprilistól emelni fogják az áraikat.
A Moncler, a Prada és a Versace, valamint a Michael Kors tulajdonosa, a Capri szintén áremelést terveznek.
A Bernstein elemzője szerint a Louis Vuitton Franciaországhoz képest sokkal drágábban kínálja termékeit külföldön: Kínában átlagosan 37 százalékkal, az Egyesült Államokban 19 százalékkal, az Egyesült Királyságban pedig 12 százalékkal drágábbak a termékeik.
Diana Nguyen egykori befektető és kereskedő jelenleg egy online platform, a Lux Second Chance üzemeltetője, ahol használt luxustermékek között válogathatnak a vásárlók.
„A luxusmárkák a bevételeik 20-30 százalékát a turistáktól szerzik.
A világjárvány miatt kevesebb turista érkezett az olyan európai országokba, mint Franciaország és Olaszország, amelyek olyan ikonikus márkáknak adnak otthont, mint a Chanel, a Hermès és a Louis Vuitton" – jelentette ki Nguyen, majd hozzátette:
„A kínai luxustermékek átlagosan 25-30 százalékkal drágábbak az Európai árukhoz képest, így
sok kínai turista közvetlenül Franciaországba vagy Olaszországba repül, hogy luxuscikkeket vásároljon”.
Nguyen szerint a luxusmárkák azért emelték fel az árakat 2021 elején, hogy csökkentsék 2020-as veszteségeket. Összességében azért az óriáscégeket nem kell sajnálni, mert statisztikák szerint többségük rendkívüli profitokra tett szert az elmúlt egy-két évben.
Bár a világjárvány okozta veszteség áremelkedést hozott, a luxusmárkák szerelmeseit ez sem riasztja vissza: továbbra is hosszú várólistán sorakoznak a nevek egy-egy különleges darabért.
„Nem hiszem, hogy a masszív áremelések befolyásolnák a márkák hírnevét. Sőt, úgy gondolom, hogy sok fogyasztó valóban azt hiszi, hogy például egy Birkin táska hiánycikk” – magyarázta Michael Tonello, a Bringing Home the Birkin című könyv szerzője, majd hozzátette: „Azokat, akik tudják, hogy a hiánycikk megnevezés csak egy trükk, úgy tűnik, hogy nem zavarja ez a színjáték, és továbbra is hűséges vásárlók maradnak. bekapcsolódnak a játékba.”
A luxusmárkák nem bízzák a véletlenre, gyakorlatilag a magas ár egy magasabb státusszal is jár. Az emberek egyre nagyobb rétege engedheti meg magának ezeket a luxustermékeket, ezért a cégek kénytelenek árat emelni, így továbbra is fenntarthatják a „csak a legfelső réteg számára elérhető” luxus-státuszt.
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
Exkluzív interjút adott Ben Shapiro Szalai Zoltánnak, a Mandiner hetilap főszerkesztőjének.
A hazai bolti forgalom érdemi részét a magyar szereplők bonyolították 2024-ben.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Már a drogériai termékekre is kiterjesztette a kormány az árrésstopot; a tisztálkodási szerek ára átlagosan 20-30 százalékkal csökkent, egyes árucikkeknél az 50 százalékot is meghaladta az áresés.
Emlékeztetőül: az „ukrán ügynökbotrány” eredetileg nem a Tisza sztorija volt (azok számára, akik próbálnak a ténysajtóból, tények alapján tájékozódni, most sem az).
Legalább 12 stratégiai bombázót ért találat az ukrán hadsereg nagyszabású, mélyen orosz területre mért dróncsapása során – a támadás időzítése egybeesett a béketárgyalások újabb fordulójával.
